A 18-35 évesek több mint fele arról számolt be, hogy legalább egyszer tapasztalt már fülcsengést zenehallgatás után.

Egy svájci tanulmány elemezte a fiatalok zenehallgatási szokásait és a hajlandóságot ezen szokások megváltoztatására. A tanulmány célja olyan módosítható tényezők azonosítása volt, amelyek befolyásolhatják a fiatalok zenehallgatási szokásait.

A svájci tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy az egyének, akik nem gondolkodnak a zenehallgatási szokásaik megváltoztatásáról, ők a megfelelő ismeretek hiányában nem érzik magukat különös kockázatnak kitéve ezen cselekedeteik által, és nem látják a megelőző intézkedések előnyeit.

A felmérésben szereplő válaszadók átlagosan hetente öt napot hallgattak zenét saját zenelejátszó eszközeik valamelyikén, a megkérdezettek csaknem fele (42,3%) napi egy-két órát át folytatja ezt a tevékenységet.

A válaszadók egyértelmű többsége (86,9%) a tipikus hangerőt 85 dB vagy annál alacsonyabb zajhoz hasonlította. A válaszadók csaknem fele (46,2%) arról számolt be, hogy valaki más megkérte már őt, hogy csökkentsen a hangerőn.

A válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy legalább egyszer fülcsengést (fülzúgást) tapasztalt (54,4%) miután zenét hallgatott.

A tanulmány szinte valamennyi résztvevője (95,4%) tudta, hogy a fülhallgatóval/fejhallgatóval történő zenehallgatás károsíthatja a hallást, míg négy válaszadó közül körülbelül három tudta, hogy 85 dB feletti hangok hosszabb ideig történő hallgatása tartósan károsodást okozhat a hallásában. Azzal is tisztában voltak a megkérdezettek, hogy ezen tevékenység időtartama is befolyásolja a károsodás mértékét.

A válaszadók majdnem felét (43,1%) úgy sorolták be, hogy az előzetes megfontolás alatt áll, így nem tervezik belátható időn belül biztonságos zenehallgatáshoz szükséges intézkedések bevezetését. A minta mintegy egyharmada (30,9%) a mérlegelési szakaszban volt, nevezetesen a biztonságos hallgatás érdekében viszonylag hamar intézkedéseket szándékozik tenni. Négy válaszadó közül csak egy (26%) volt a cselekvés szakaszában, vagyis, hogy valamit tesz a biztonságos zenehallgatás irányába.

Összességében a válaszadók több mint fele (54,9%) jelezte, hogy érdekli a biztonságos zenehallgatás és a zene által kiváltott halláscsökkenés (MIHL) megelőzésével kapcsolatos információk. A zene által kiváltott halláscsökkenés (MIHL) kifejezést bevezették annak a helyzetnek a leírására, amely hasonló a zaj által kiváltott hallásvesztéshez (NIHL). A nem kívánt hangnak tartott zajtól eltérően azonban a zenei expozíció általában kívánatos.

A tanulmány egy online felmérésen alapult, amelyben 1019 18–35 éves kor közötti fiatal volt a megkérdezett. A kérdőív a viselkedésváltozás elméletein alapult. A mintában szereplők valamivel több mint fele nő volt (54,1%), az átlagéletkor 28 év volt, és a résztvevők többsége főiskolai végzettséggel rendelkezik (51,8%).

(Forrás: mindenamihallas.hu)